Kevesebbet vizsgáznának a fiatalok

Megszűnnének a szóbeli felvételi vizsgák a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében, melyek szubjektív mivolta a szelekcióra és szegregációra ad lehetőséget az oktatási tárca szerint. A Szülői Közösségek nevű szervezet azonban tiltakozik a javaslat ellen, mert álláspontjuk szerint a rendelet ellehetetlenítené a tehetséggondozást. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete pedig nemrég a kötelező érettségi tárgyak számának csökkentését kezdeményezte.

  • Edupress

A következő tanévtől hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkező diákok már csak az általános iskolában megszerzett eredményeik alapján nyerhetnek felvételt az intézményekbe, ha az oktatási tárca javaslatát megszavazza az Országgyűlés. A szóbeli megmérettetés eltörlése mellett írásbeli vizsgát is csupán abban az esetben tehetnek majd a tanulók, ha az iskola az Oktatási Hivatal által összeállított feladatsort írattatja meg a nebulókkal. A jövőben egyedi írásbeli feladatlapot kizárólag a nemzeti, etnikai, kisebbségi oktatást végző intézmények állíthatnak össze.

A Szülői Közösségek álláspontja szerint a felvételiztetés korlátozása tovább csorbítja az oktatási intézmények pedagógia autonómiáját és olyan diákok kerülhetnek be az intézményekbe, akik nem illeszkednek az ott alkalmazott pedagógiai célokhoz és módszerekhez, mely további stressz és kudarc elé állíthatja őket - írta közleményében a szervezet elnöke. Hardy F. Gábor, a közösség elnöke úgy látja, hogy a kormányzati retorikával szemben az intézkedés ellehetetleníti a tehetséggondozást, ezzel együtt az értékalapú és minőségi oktatást. Szerinte sérti mind az önkormányzatiság, mind a vallásszabadság elvét, ha az Oktatási Hivatal egyházi iskolákban is elhelyezhet diákokat, ahol világnézetileg elkötelezett nevelés folyik.

A diákok túlterheletek

Az érettségi vizsga mennyiségi átalakulását sürgeti a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete: Keszei Sándor, a szervezet elnöke az öt kötelező érettségi tárgy számát kettőre, plusz egy kötelezően választott tárgyra csökkentené a diákok leterheltségére hivatkozva. Keszei Sándor véleménye szerint az érettségi vizsga célja kizárólag a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányokra való felkészültség megállapítása, hiszen az érettségivel rendelkezőknek nincs birtokukban olyan képesítés, amellyel könnyebben el tudnának helyezkedni a munakerőpiacon.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szóvivője szerint az öt tárgyból tett érettségi vizsga követelménye egy régi beidegződés, hiszen a középiskolákban tanító pedagógusoknak nincs kapacitásuk és idejük felkészíteni tanulóikat az öt tárgyból, így a diákok fizetnek az érettségire felkészítő tanfolyamokért. Keszei szerint a tudásszintet nem befolyásolná, ha csak a felvételi követelményként megállapított tárgyakból kellene vizsgázniuk a tanulóknak, hiszen attól még az év végi záró jegyért meg kellene küzdeniük.

Optimális lenne azonban az egyesület szerint, ha a diákoknak csak a számukra két lényeges tárgyra kellene összpontosítaniuk az érettségi idején. Így a diákoknak több idejük maradna, hogy tudásukat rendszerezzék, ismereteiket gyakorlatban is képesek legyenek alkalmazni, valamint többen jelentkeznének emelet szintű vizsgára, kevesebben morzsolódnának le a közoktatásból és többen szereznének érettségi vizsgát.

Az egyesület egyébként támogatná azt az oktatási minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia által javasolt tervezetet, miszerint integrálnák a természettudományos tárgyakat (biológia, fizika, kémia), így egy tárgyból kellene a diákoknak számot adniuk az érettségin. Keszei szerint ez Nyugat-Európában már jól működő gyakorlat.

(forrás: MTI)

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu